Egy közismert keleti bölcsesség szerint a nevetés a lélek tánca. Hazánkban 2002. óta működnek hahotaklubok, ahol a test és a lélek egyaránt vidámságban részesülhet. A résztvevők nem azért nevetnek, mert felhőtlenül jó a kedvük - épp ellenkezőleg...Hippokratész, a hellén ókor orvosa humorosnak, azaz nedvdúsnak nevezte el a jókedélyű embertípust, noha megállapításai akkor inkább spekuláción, semmint méréseken alapultak. Azóta egyértelműen kiderült - és laboratóriumi eredményekkel is alátámasztott tudományos tény lett -, hogy a nevetés valóban olyan belső nedvek, örömhormonok termelődését segíti elő a szervezeten belül, mint a boldogságérzetet keltő endorfinok vagy a külső környezet behatásainak káros következményeit semlegesítő stresszellenes hormonok. A következőkben a nevetés jótékony hatásairól és a jógakacagásról tudhatsz meg többet.

Nevetni egészséges

A nevetés az ember áldásos kiváltsága. Jókedvre derít, boldogságot, vidámságot, békét teremt, örömöt szerez, jót tesz testnek és léleknek és a közösségi kapcsolatoknak, fejleszti a személyiséget, növeli az egészséges önbizalmat, kibontakoztatja a játékos teremtőképességet. A nevetés az egyik legjobb orvosság, a legkellemesebb gyógyszer. Javítja a légzést, csillapítja a fájdalmat, oldja a feszültséget, csökkenti a stressz ártalmait, erősíti az immunrendszert, kitűnő prevenciós eszköz - mindenféle káros mellékhatás nélkül.

Ma már a világon szinte mindenütt, így hazánkban is találhatók hahotaklubok, ahol a résztvevők az ok és feltétel nélküli nevetésnek ezt a társas változatát közösen, együtt gyakorolják, terjesztve általa a nevetés kellemes szellemét. Ezeken az összejöveteleken nem egymáson nevetnek, hanem egymással, és nem mások rovására, hanem mindenki hasznára.

A nevetést nem kell külön megtanulni, éppen ezért a hahotaklub foglalkozásain korhatár nélkül bárki részt vehet, aki kedvet érez hozzá. A nevetés félig-meddig önműködő élettani folyamat, általános emberi készség, közös kincs, része minden kultúrkörnek. Különlegessége, hogy minél többet adunk belőle másnak, annál több marad nekünk.

Az ok nélküli nevetés képességének újbóli elérése érdekében először le kell győzni a szégyenlősséget, le kell vetkőzni a gátlásokat. A hahotaklub összejövetelei alkalmával ebben egyszerű eszközökkel segít a szakképzett nevetésvezető, bárki kipróbálhatja tehát, hogy jó társaságban, kellemes környezetben a nevetés ragadós, szavak nélkül, akár egy barátságos pillantás hatására is kacagásba kezdhetünk.

Legyél újra gyerek!

Legjobb szemébe nevetni a bajnak! - tartja a mondás. A magyar nyelv ősidők óta magában hordozza a bölcs felismerést a vidámság hasznos voltáról. És valóban, egyedül az ember rendelkezik a tudatos nevetés képességével. „Homo sapiens” (gondolkodó ember) helyett akár a „homo ridens”, azaz a „nevető ember” elnevezés is illene ránk. Akár ez a név is lehetne az, ami egyértelműen megkülönböztet minket az élővilág többi fajától, hiszen a nevetés Földünk valamennyi kultúrkörében kivétel nélkül föllelhető, általános emberi képesség és univerzális érték.

Ráadásul nem kell külön megtanulni, magától megy mint egyfajta élettani működés, mint afféle fiziológiai fél-automatizmus. A statisztikai adatok szerint a gyermekkorban átlagos napi 400 hahota helyett a felnőttek mindössze 15-ször nevetik el magukat. Egy indiai orvos, Dr. Madan Kataria, akit kacagó-gurunak is neveznek, létrehozta a Laughter Clubot, azaz a hahotaklubot, melynek tagjai behozhatják lemaradásukat, és csoportosan nevethetnek együtt.

Mozgalma az 1995-ös kezdetek óta mára világméretűvé nőtte ki magát, Indiától Európáig, Ausztráliától Amerikáig terjedt. Kataria doktor a jóga ősi légzőgyakorlatait is fölhasználva fejlesztette ki nevettető módszerét, ötvözve azt olyan általános érvényű tapasztalatokkal, amelyek mindenkor igazak bizonyultak: „Tettesd, míg tettetés nélkül is megy, magától!”, „A szemkontaktus másokkal segít levetni a kezdeti gátlásokat!”, „Csoportban művelve a nevetés ragályos, és vészesen fertőz!”, „A mozgás táncra perdíti az érzéseket is!” - éppen ezért Dr. Kataria zenével, tánccal is megfűszerezte a közös nevetéseket.

A tartós nevetés, a vele járó intenzív légzés ugyanúgy mélyebb, megváltozott tudatállapothoz vezethet, mint amilyet másfajta relaxáció útján is elérhetünk. Dr. Kataria állítja, hogy a kitartó nevetés egyben egyfajta aktív meditáció is, ilyenkor ugyanis a szokásosnál jobban összehangolódik a jobb és a bal agyfélteke működése. Nevetés közben kibontakozik a mélyben rejtőzködő, üdén tiszta, gyermeki lelkület, a játékos kreativitás, háttérbe szorulnak a negatív érzelmek, a harag, az irigység, az elégedetlenség és a düh.

Együtt könnyebb

A hahotaklub résztvevői azért gyűlnek össze a foglalkozásokon, hogy vicc nélkül is jókat nevessenek, együtt. Teszik mindezt azért, mert ahogy a legtöbb embert, őket is éri stressz, nekik is vannak gondjaik, apróbb problémáik, ám felismerték, hogy a nevetés kész csodaszer. Hiába áll rendelkezésünkre a nap bármely pillanatában, és nem kerül semmibe, hogy éljünk vele, egyre kevesebbet nevetünk.

Kiderült, hogy sokféle helyzetet épp nevetéshiányos életvitelünk miatt élünk meg stresszként, noha éppen a derűs nevetés az ártalmas stressz legjobb ellenszere. Laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt, hogy a bőséges kacagás csökkenti a stressz káros élettani hatásait, javítja az immunrendszer védekezőképességét, sőt gyógyít! Allergia, asztma és még számos egyéb baj szüntethető meg segítségével, de adott esetben még a rák elleni küzdelemben is hathatós támogatást nyújthat.

A kacagás „belső kocogás”, az egészséges embernek is csupa jót tesz: kívül-belül megtornáztatja a testet, javítja a hangulatot, könnyíti az egymás közti jó kapcsolatok kiépítését, pozitív szemléletre hangol, a test mellett jó hatással bír a lélekre, a szellemre is. A hahotaklub összejövetelei egymás üdvözlésével kezdődnek, majd tapssal, légző- és lazítógyakorlatokkal történik a „bemelegítés”. Ezt követik a játékos, úgynevezett jógakacagógyakorlatok, amelyek végül kötetlen, nevető meditációba torkollanak.

Befejezésül frissítő szünet, beszélgetés következik, majd szabad a tánc! A hahotafoglalkozás alatt egyáltalán nem beszélgetnek - ez könnyíti a beleélést, hiszen ilyenkor egyedül a kacaj az egymás közti érintkezés kizárólagos, ősi, nyelv nélküli eszköze. És persze a gesztusok, a mozgás, hiszen ezek az érzéseket is „mozgásba hozzák”. A hahotaklub foglalkozásainak résztvevői egyáltalán nem szemlélők csupán, hanem szereplők. Mindenki számít, mindenki fontos, mindenki főszereplő. A foglalkozás vezetője csak vezényel, így a siker a többieken áll.