Kávé-pszichológia
2008.12.07. 12:24
Vigyázzon Ön, nehogy oktalan kávézással téves következtetésekre adjon okot!
A kavargatós:
A kávét nem illik hosszasan kavargatni, főleg nem csörömpölve. Aki hosszasan kavarja a kávéját, akkurátus, elgondolkodó ember, aki nehezen hozza meg döntéseit.
Hajigálós:
Hirtelen lendületű ember, akit nem érdekel, mit gondolnak mások. Ő hajítja messziről a cukrot a kávéjába. Ha a kávé kicsap a csésze szélén, azt nem törli fel. Óvatosan bánjunk vele.
Akkurátus:
Óvatosan a kiskanállal helyezi a cukrot a kávéjába. Rövid ideig kavarja, a csésze szélén lerázza, lecsepegteti a kiskanalat, majd hozzáadja a tejet. Apró kortyokban fogyasztja el. Precíz munkavégzésére mindig számítani lehet.
Sietős:
Gyorsan felhajtja a kávét, cukrot, tejet nem rak bele. A cukor kispórolása azokra az emberekre jellemző, akik nem tudják élvezni az élet édességét.
Hedonista:
Hosszan, élvezettel kóstolgatja a kávét, szemét közben lehunyva cuppant is hozzá, lenyalja a kiskanalat. Ő aztán élvezi az életet, kreativitására számíthatunk, anyagilag motiválható.
Házi Cappuccino por
10 gr Kakaópor
40 gr instant kávégranulát /Jacobs, Maxwell, ki mit szeret/
70 gr Porcukor /cukrosok diétás cukrot használjanak, vagy el is hagyható/
160 gr Tejpor /nagyon finom szójatejporral is/
Ezt az egészet összekeverem és egy jól záródó dobozba rakom. 4 tetőzött kávéskanállal teszek egy csészébe ezt öntöm le jó meleg vízzel. A tetejét tejszínhabbal díszítem, csokireszelékkel, vagy kakaóval, vagy őrölt fahéjjal megszórom. Egészségesebb, mert nincs benne sok E, meg szinezék.
Vígasztaló
Kevés tejszínben gőz felett felolvasztottam egy kis csokit (a kakaós tejbevonómasszából készült télapók stb-k nagyon megfeleltek a célnak), és tettem bele egy kis vanília darabkát. Az elektromos kávéfőző habosra gőzöltem tejben elkevert tejszínt, fahéjas barnacukorral ízesítettem, hozzáöntöttem frissen lefőtt feketekávét meg a csokis tejszínt.
Érdekességek a Cappuccinóról
A cappuccinót szinte a világ minden táján fogyasztják, de hazája Olaszország, ahol elkészítését és tálalását tökélyre fejlesztették. Magyarországon is kedvelik ezt az ízletes kávéitalt, amely nevét arról kapta, hogy színe hasonlít a kapucinus barátok csuhájának színéhez. Az országban szinte minden kávézóban, étteremben lehet cappuccinót kérni, de hogy ilyen néven mit kapunk, az teljesen más kérdés. Sajnos, kevés helyen készítenek igazit. A feketekávéra flakonból nyomott tejszín nem „hiteles” és ha őszinték akarunk lenni, a felvert, „igazi”tejszínnel készültet is inkább habos, vagy tejszínhabos kávénak kellene nevezni. Magyarországon a keleti országrészben inkább a tejhabos cappuccinót ismerik és kedvelik a fogyasztók, míg a Balaton mentén és Nyugat-Magyarországon, valószínűleg osztrák hatásra, kizárólag tejszínhabbal készítik.
Az Olaszországba látogató turisták általában figyelmen kívül hagyják, többségük pedig nem is ismeri a cappuccino fogyasztásának szabályait. Pedig a presszókávé, tetején a kis „tejsipkával” ugyanúgy hozzátartozik Itáliához, mint a Colosseum vagy a pizza. Alig néhányan tudják csak: az olaszok számára a cappuccino valójában nem ital, hanem táplálék. Csak reggel isszák. Amiből viszont következik: aki nem tartja magát a szabályokhoz, arról nyomban tudják, hogy turista. Aki jártasnak kíván lenni cappuccino-ügyben, íme néhány, papírra vetett, „íratlan” szabály:
Első szabály: Soha ne fogyasszunk cappuccinót délelőtt 11 óra után. A jóllaktató ital ugyanis a reggelihez tartozik, amelyet Olaszországban általában bárban fogyasztanak el. Csevegéshez és kávészünethez igazán semmi köze a cappuccinónak.
Második szabály: Soha ne rendeljünk cappuccinót étkezés után. Erről - akaratuk ellenére is - könnyen felismerhetők a külföldiek. Az olaszok számára ugyanis rejtély, miként férhet el a gyomorban a pasta, hal és édesség után még egy kalóriában gazdag tejeskávé is.
Harmadik szabály: Soha ne üljünk asztalhoz a cappuccinóval. Akár erről az italról, akár szimpla feketéről van szó, sok római langyosan (tiepido) kéri a kávéját, hogy gyorsabban ihassa meg.
Az már a bonyolultság csúcsát jelenti a nem odavalósiaknak, hogy miért kapható presszókávé akár csészében, akár „al vetro”, azaz pohárban. Egyenesen értelmetlennek tűnik a cappuccino is „senza schiuma” azaz hab nélkül, hiszen a cappuccino fő jellemzője a felhabosított tejből való „korona”.
Megnyugtató viszont, hogy ezeket a szabályokat nem kell igazán komolyan venni, azaz mindenki akkor iszik cappuccinót, amikor éppen kedve tartja.
Hétköznapi Öröm
Hosszúkávét főzök, amelyet egy magas csészébe töltök félig. Felhabosítom a tejet (habosító kézi készülékkel), rákanalazom a kávéra és megszórom fahéjjal. Ha már este van és nem autózom aznap, akkor svédesítem: vagyis teszek rá egy kis tejszínhabot, amit nyakon öntök egy kupica tojáslikőrrel.
|