Orjaleves
2008.10.11. 17:45
(Orjalevest általában a házi disznóvágáskor csinálnak, a disznótoros étrend első fogása.)
(Az orját speciális technikával "nyerik ki" a disznóból: a disznó bontásának a parasztháztartásban máig is uralkodó, a 19-20. századfordulóig kizárólagos módja az úgynevezett orjára bontás. Ez úgy történik, hogy elválasztják a gerincet a bordáktól, s az orjának nevezett, jó húsos gerincoszlopot a farokkal együtt kiemelik. Orjára bontáskor a mai háztartásokban oly kedvelt karajhús "elvész", nem létezik, nagy része bent marad az orjában.)
Elkészítési idő: 160 perc
Hozzávalók: 1,5 kg sertés orja (húsos karajcsont), 1 fej vöröshagyma, 25 dkg sárgarépa,
20 dkg petrezselyemgyökér, 10 dkg zeller, 10 dkg kelkáposzta, 10 dkg karalábé, 10 dkg burgonya, 4-5 gerezd fokhagyma, 1 zöldpaprika, 1 dkg egész feketebors, 1 dkg szegfűbors,
néhány szerecsendió-virág, pár szál sáfrányos szeklice vagy sáfrány, ételízesítő, só.
A sertésorját hideg vízben feltesszük főni. Amikor felforrt, lehabozzuk, vagy ami még jobb, áttesszük tiszta vízbe. Csendesen főzzük fedő alatt kb. 3-4 óra hosszat. Ezután hozzáadjuk a tisztított zöldségeket félujjnyi hasábokra vágva, a hagymát és a burgonyát egészben. Együtt nagyon lassú forrással főzzük, míg a zöldség is megpuhul. Türelemmel kell lenni, hogy igazán finom levesünk legyen; akkor jó a leves, ha a hús könnyen leválik a csontról. Levesbetétnek leginkább csigatészta (lúdgége) vagy eperlevél illik hozzá. A zöldségeket külön tálon a leveshez kínáljuk, a csontos húsdarabokat ecetes tormával, a levest követően, külön tálaljuk.
|