A pikáns rebarbara

Bár egyre szélesebb körben használják, a sóskafélék családjába tartozó rebarbara sokak számára ismeretlen zöldség. Levele mérgező, de zöld vagy rózsaszín szárából levest, szószokat, süteményeket és kompótot készíthetünk.

A rebarbara gyógyhatását mintegy 4500 éve ismerik, de csak a XVIII. századtól használatos a konyhában. A rebarbara terjedelmes bokorrá növő, évelő növény, levelei és piros levélnyelei a kert díszeként is megállják a helyüket. Igénytelen, szinte mindenütt megterem.
Ha piacon jársz, figyelj arra, hogy friss rebarbarát vásárolj! Ezt úgy ellenőrizheted, hogy a körmödet finoman a zöldség rózsaszín szárába vájod. Ha levet ereszt, biztos lehetsz benne, hogy friss rebarbarával van dolgod!
Legjobb, ha frissen használod fel. A hűtő aljában mindössze 4-5 napig tárolhatod, mert hamar elveszti nedvességtartalmát! Ha nem tudod felhasználni, tisztítsd meg, és tedd a mélyhűtőbe, így viszonylag hosszú ideig eláll.

Élettani hatása

A rebarbara salaktalanít, tisztítja a vért. Különösen tavaszi, méregtelenítő és fogyókúrákhoz ajánlott. Általános erősítő hatása van, fokozza az epetermelést és serkenti vérképzést.
10 dekagramm rebarbara mindössze 16 kilókalóriát tartalmaz, így használhatnánk akár diétához is, ám meglehetősen savanyú, így nem kevés cukrot kell adnunk hozzá fogyasztás előtt. Rostokban gazdag, sok kalciumot, magnéziumot, vasat, C-, B- és A-vitamint tartalmaz.

Felhasználás, ízesítés

Megtisztítása hasonló a spárgáéhoz: vágd le mindkét végét, és vékonyan húzd le a külső héját! Ha nagyon szálkás lenne, érdemes azt a részt kihagyni a feldolgozásból.
A rebarbara savanykás íze nagyon is markáns, ezért érdemes más gyümölccsel - például eperrel, almával vagy körtével - társítani. Főzéskor sok levet ereszt, ezért csak keveset tegyél alá (például kompót készítésekor). Ízesítésre használj vaníliát, gyömbért és fahéjat!