Tihanyi András dietetikus
A reformkonyhával foglalkozó cikkek, természetgyógyász-kiadványok, étrendkiegészítők szórólapjai hirdetik szervezetünk elsavasodását, és ígérnek megoldást túlsúlyunktól kezdve depressziónkra. Mi a valóságalapja a lúgosító étrendnek és pozitív hatásainak?

Testünk sav-bázis egyensúlya
Testünk különböző részeiben a kémhatás eltérő, de egy adott sejtben és folyadéktérben ez csak meghatározott tól-ig értékek között változhat testünk károsodása nélkül. A vér normális pH értéke 7,38-7,42 között van, amit a különböző hatások könnyen az elviselhető szintek fölé vagy alá vihetnének. Szerencsére ezt szervezetünk úgynevezett puffer-rendszereken keresztül meg tudja akadályozni, ezért mérgezések kivételével közvetlen veszély nem fenyeget minket.
Az elfogyasztott étel összetevői a testben és a vesében mint savképző/savasító vagy bázisképző/alkalizáló összetevők jelennek meg, ezek arányának kiszámításával kiderülhet, milyen irányba mozdítjuk el szervezetünk egyensúlyát.

Okoz-e a savasító étrend problémákat?
A savasító étrend káros hatásai vitatottak tudományos körökben, de léteznek komoly kutatások, amelyek ezeket részben megerősítik. Annyi bizonyos, hogyha savas vagy lúgos túlsúly jön létre, ez nem idéz elő rögtön észrevehető betegséget, legtöbbször sem mi, sem orvosunk nem veszi észre a problémát. Táplálkozási szokásainkból adódik, hogy általában savasító az étrendünk. Ennek valószínűleg lehetnek káros hatásai, de ezek csak hónapok, évek alatt alakulnak ki. Következmény lehet csontjaink gyengülése (hisz a kalcium felhasználódhat a savasság kivédésére), izomtömegünk szükségesnél nagyobb vesztése. A legtöbb reklámban a savasodásnak tulajdonított panaszok összefüggését az elsavasodással eddig nem igazolták. A gyomorégés és hasonló problémák, valamint a test savasodása között nincs vagy nem ismert közvetlen összefüggés, ezt nem szabad összekevernünk!
Ártani a lúgosítás nem árt, kivéve persze, ha túlzásokba esünk, és nagy mennyiségű vörösborral (ami lúgosít) ellensúlyozzuk a savasító ételeket. Ez esetben igen rossz úton járunk.

Megoldás

A legtöbbször a fehérjéket kárhoztatják mint erősen savasító ételeket, és ebben van is némi igazság, míg a zöldségeket és gyümölcsöket jogosan a lúgosító ételek közé sorolják. A megoldás tehát elvben egyszerű: minél több zöldség és gyümölcs fogyasztása a változatos vegyes táplálkozás során. Ha ennél pontosabban szeretnénk ismerni táplálkozásunk hatásait, sokkal nehezebb a dolgunk: az étrend legelterjedtebb elemző módszere itt a hamu analízis, ami azonban kutatások szerint meglehetősen elavult. Erre épül sajnos a legtöbb lúgosító étrend és módszer, a potenciális renális savterhelés (az egyes ételek savasító vagy lúgosító hatását fejezi ki számokban, a negatív értékek azt jelentik, hogy az étel bázikus/alkalikus, a pozitiv érték azt mutatja, hogy az étel savasító, a 0 érték azt jelenti, hogy az étel semleges) számolgatása – ami tudományos szempontból megalapozottabb – valóban nehézkesebb, mint a korábbi besorolások.
Ráadásul a lúgosító étrend nem tér ki étrendünk egyéb tényezőire, így a rosttartalomra, koleszterin-bevitelre, glikémiás-indexre, ezáltal tájékozatlan kezekben éppen úgy ártalmunkra is lehet (lásd vörösboros példa), mint ahogy hasznát is feltételezik. Azt tudom ezért tanácsolni, hogy az egészséges táplálkozásra figyeljünk inkább oda, ne a különböző táblázatokra, melyek áttekinthetetlenül megbonyolíthatják életünket.

Ha mégis többet szeretne valaki tudni a lúgosító étrendről és a számítás módjairól, az írjon e-mailt (asndr@t-online.hu) vagy a szakértői kérdéseknél adja meg elektronikus címét, szívesen elküldöm az erre vonatkozó információkat!