|
A kenyér ünnepe és.............
2008.09.19. 18:24
A megszakadt búza töve – Az aratás kezdet
Június 29.-e Péter és Pál napja. Illően számon tartott ünnep. Rendkívül fontos szerepet játszott a falvak életében, mert ilyenkor szakadt meg a búza töve, és hozzá lehetett látni az aratáshoz. Egyes helyeken a halászok is megünnepelték ezt a napot, mert védőszentjük Szent Péter volt. Péter és Pál előestéjén a halászok házról házra jártak, lányaik rúdra kötött virágfüzéres pontyot vittek; a gazdák kaláccsal és borral kínálták őket, és jó haljárást kívántak nekik. Másnap közösen a víz partjára vonultak, ahol a halászok halpaprikással és túrós csuszával vendégelték meg azokat a gazdákat és családtagjaikat, ahol jártak. Játékkal és tánccal fejezték be az ünnepet. Az aratáshoz nem sok hiedelem fűződik, néhányról azonban meg kell emlékezni. Egyes vidékeken azt tartották, hogy ha korán van búzavirág, korán lesz aratás. Az aratást nem kezdték újholdkor, és akkor sem, ha halott volt a faluban. A hit szerint kedden és pénteken sem volt jó megkezdeni, vagy új táblával folytatni, mert üres lenne a búza feje. Az aratási napokon vidékenként változott az étrend. Gyakori volt a bográcsban főtt lebbencsleves és a paprikás krumpli. Némely helyen rétes is jutott az aratóknak. Péter-Pál hagyományos ünnepi étele a paprikás csirke volt.
Az új kenyér ünnepe
Augusztus 20. Alkotmányunk és Szent István király ünnepe, egyben az új kenyér ünneplésének alkalma is. István király alakjának tiszteletéhez az egyház a Szent István- mítosz kialakításával és ápolásával jelentősen hozzájárult, és az ország népe napjainkban is egyre jobban ismeri meg az államalapító történelmi személyiségét. Az új kenyér ünnepe valóságos és szimbolikus is egyben. A kenyér, a kenyérgabonafélék, illetve a kukorica lisztjéből sült erjesztett tészta az újkorban alapvető néptáplálék a különböző nemzetek számára. A XX. Századig a falusi lakosság és a városi családok egy része maga készítette a mindennapi kenyerét. A hazai, házi kenyerek – különösen faluhelyen – átlagos súlya 4-5 kg, magasságuk a búza sikértartalmától függően 25-30 cm-esek. A búzakenyeret a magasság növelése érdekében sütés előtt félkörben késsel megvágták. Legtöbb helyen a kenyértésztából cipót szakítanak vagy különféle kenyérlepényeket sütöttek, melybe töpörtyűt, káposztát gyúrnak vagy töltenek. A kenyérrel kapcsolatban különböző hiedelmek és mágikus eljárások éltek. Például általános volt a kenyérsütés tilalma pénteken, kedden, valamint az év jeles napjai közül Luca és Borbála napján. A sütés egyes fázisaihoz is kapcsolódik valamilyen mágikus kísérő cselekmény. A dagasztás után cuppogtak a kenyérnek, kemencébe vetés után a dagasztó, illetve a sütőasszony felemelte a szoknyáját, a szakajtót felborította, hogy a kenyér magasra nőjön. Mágikus cselekmény volt, hogy kovászolás, dagasztás, bevetés előtt és után keresztet vetettek a kés élével, sütőlapáttal stb. a tésztára, a kemence szájára. A kenyér megszegését és fogyasztását szabályozó előírások és tilalmak a kenyér tiszteletét tükrözték.
A XIX. Század egyik legnevezetesebb szakácskönyvében CZIFRAY mester leírja a kenyérsütés készítésmódját is oly részletességgel, amit egyetlen magyar szakácskönyvben sem olvashatunk. Ebből idézünk, s tesszük ezt azért is, mert a kenyérsütés mára szinte teljesen elfeledett, évszázados rítusát a leghűségesebben ábrázolja.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
![Add a starlaphoz](http://<a href="http://www.startlap.hu/" onclick="window.open('http://www.startlap.hu/sajat_linkek/addlink.php?url='+encodeURIComponent(location.href)+'&title='+encodeURIComponent(document.title));return false;" title="Add a Startlaphoz"><img alt="Add a Startlaphoz" src="bookmark.gif" border="0"/></a>)
