Mediterrán étkezés
2008.06.28. 12:04
A spanyol vagy olasz otthonok központi helyisége, a konyha, napi rendszerességgel megtelik emberekkel, nem csupán a szűk család tagjaival, de ismerősökkel, rokonokkal, akik kisebb vagy nagyobb vacsorát, ebédet fogyasztanak el együtt. A konyhában nincs helye a rohanásnak. Főzés közben időt kell hagyni az ízek keveredésének, a saláta "megérésének", az asztalnál pedig meg kell adni a módját a finomságok elfogyasztásának. Az evést többször megszakítják beszélgetésekkel, vitákkal, poharazgatással. Az egyes fogások között van idő gyümölcsöt vagy néhány vékony szelet sajtot elfogyasztani, ami lezárja, lekerekíti azokat. A bor is mindig megtalálható az asztalon, ami gyakran a család saját készítésű helyi bora. Az alkoholfogyasztás célja azonban nem a "bódult állapot" elérése, hanem a tökéletes gasztronómiai egyensúly megteremtése. Az olívaolaj, ami a leggyakoribb zsiradékféle, többszörösen telítetlen zsírsavtartalma miatt segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A salátákban, desszertekben felbukkanó bab, mogyoró szintén értékesek táplálkozástani szempontból, magas rost- és ásványianyag-tartalmuk miatt.
A friss gyümölcsök élettani értéke lényegesen magasabb mint a feldolgozottaké, hiszen azok vitamin- és ásványianyag-tartalma a feldolgozás során folyamatosan csökken, míg a hozzáadott cukor miatt energiatartalma nő. Nem is említve a cukor egyéb káros hatását, pl. fogszuvasodás. A zöldség- és gyümölcsfélékben nagy mennyiségben található növényi rostok táplálkozás-élettani szerepére akkor figyeltek fel, amikor a rostszegényen táplálkozó népek körében számos olyan betegséget diagnosztizáltak, amely a növényi rostokat bőségesen fogyasztó fejlődő országok lakosai között nem, vagy csak kisebb mértékben fordul elő.
A mediterrán rost fogyasztás átlaga, illetve az optimális szükséglet 30-40 g közötti. Ezt a mennyiséget elsősorban barna vagy rozskenyerek, zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztásával biztosíthatjuk. A rosthiányos táplálkozás számos betegség kialakulásában veszélyeztető tényezőként szerepelhet. A vastagbélbetegségek közül jó néhány kialakulását a rosthiányos táplálkozással lehet összefüggésbe hozni. A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér és a durumbúzából készült tészta gazdag rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban, érdemes tehát főleg ilyet fogyasztanod. A Földközi-tenger vidékén, elsősorban Olaszországban és
Spanyolországban a tészták alapanyaga a durumbúza. Előnyei megkérdőjelezhetetlenek: a durumbúza rosttartalma magasabb, mint a hagyományos búzáé, a vércukorszintet is lassabban emeli, a belőlük készült tésztákba pedig tojást sem kell rakni, így azok koleszterintartalma is nullára csökken. A mediterrán étrendben a tejtermékek közül a sajtok fogyasztása hangsúlyos: fontos tehát, hogy tej, kefír, joghurt is rendszeresen kerüljön az asztalunkra.
|