Praktikák : Kerti partik, sütés főzés a szabadban |
Kerti partik, sütés főzés a szabadban
2008.06.22. 15:05
A nyers hús tápértéke erőt biztosított, de az ízeket csak a tűz felhasználásával kezdték megismerni és folyamatosan előállítani. A már nomád, vándorló nemzetségek, melyek állandó lakhellyel nem rendelkeztek, csak az ideiglenesen rakott tűz lehetőségét tudták kihasználni. Áttüzesedett kövekre fektették a feldarabolt zsákmányhúst, vagy tűzifán elhelyezve közvetlen égették meg, a kezdeti lehetőségek kóstolgatásaként. Időszámításunk előtt körülbelül 4000. körüli kőbevésett emlékek tanúsítják, hogy a perzsa birodalom harcosai már ismerték a nyárssütés módját, hiszen fegyverüket, mely hosszú kardszerű tőrrel egészült ki, nyársként tartják a lobogó tűz fölé a domborműveken. Írott emlékeinkben arab vándorló kereskedők nyárson sütnek birkát, illetve kecskehúst, melyet fűszeres, ízes és illatos lével öntöznek. Európa a keresztes háborúk évtizedei után ismerkedik meg a nyárson sütés ínyencségével. A nagy udvartartások szívesen építik be lakomáikba az igen látványos finomságokat.
Mátyás király budai udvartartása gyakran rendezett lakomákat, ahol a 87 fogásos menüsorban megtaláljuk a zsarátnokon (hamvadó parázs) forgatott hízott ökröt, mely gyomrának helyén fűszeres malackát sütöttek, a malackában pedig előre pácolt vadnyulat helyeztek. Mátyás király idejéből maradt fenn a legtöbb írásos emlék, mely részletesen említi az udvartartás társadalmi eszményei mellett a díszvacsorák lebonyolítását, a királyi szakácsok és a konyhai szolgahad napi tennivalóit. Tudjuk, hogy olasz szakácsok is igyekeztek a mézes ínyencségeket előállítani, míg a vadászatok eredményeit magyar szakácsok kuktahada készítette el nap mint nap. A napokig tartó lakomák Európa szerte népszerűek voltak a tehetősebb főnemesek körében, már a XV. század előtt is. Ennek oka elsősorban az egyre bővülő fűszerek választékával magyarázható. Mert a roston sütés, nyárson sütés mint a legismertebb ételkészítési módszer, a fűszerek kavalkádjával variálhatóbbá vált. Mátyás udvarában, a már honfoglalás óta ismert és használatos, bolgár és török hatásra meghonosodott borssal fűszerezték ételeiket. A ránk maradt hiteles adatok alapján tudjuk, hogy sokat költöttek fűszerekre és így használták a következőket is: gyömbér, fahéj, bors, szegfűszeg, sáfrány, ánizsmag, köménymag, édeskömény, komló, méz, füge, tárkony.
Napjainkban is, az ünneplés fénypontjaként szívesen sütnek ökröt, úgy hogy a befűszerezett, besózott hatalmas állatot több órán át nyárson forgatják a parázs fölött, melynek zsiradékával és sörrel folyamatosan locsolva készül. A már megsült húst forgatás közben nyesegetik, nehogy megégjen, így jól megsül minden porcikája. A turista szinte minden nap találkozhat Horvátországi útja során olyan vendéglőkkel, ahol dél tájt bárányt sütnek, vagy malackát, melyet a vendégek jóízűen elfogyasztanak.
A grillezés, nyárson sütés lehetősége mindenki számára adott, különösebb beruházást nem igényel. A nyersanyagok mindenhol hozzáférhetőek, és ha a szándék akarattal párosul, remek szórakozást biztosít és megismerkedhetünk a kulináris örömökkel e speciális, és izgalmas területével.
A nyárson sütéshez ki kell választani a sütés módját, a segédeszközöket, és a megfelelő tűz elkészítésének mikéntjét is. Lehet szabadtűzön, melyet az erre a célra legmegfelelőbb helynek ítélünk meg, de lehet engedélyezett tűzrakó helyen is. A tüzet, ha lehet keményfával rakjuk meg, a begyújtás után és várjuk meg míg a nyílt láng parázzsá esik össze. Ilyenkor kezdjük meg a „pecsenye” sütését. Lehet roston sütő készüléken, melyet a begyújtás után faszénnel rakunk meg és a felhevülés után megkezdjük a sütögetést.
Mindkét esetben tanácsos a parázs feletti sütőrács, vagy sütőlap le-, vagy felmozgathatóságát biztosítani, ahogy azt a rostsütés helyzete megkívánja. A legintenzívebb sütési szakasz a parázs illetve a hamvadó parázs állapotában biztosított, mert a sugárzó hő ilyenkor közel 500 C-t is elér.
A megfelelő minőségű faszén a roston sütés elengedhetetlen kelléke. Megvásárolható szinte minden benzinkútnál, de elkészíthetjük mi maguk is. Rakjunk nagyobb tüzet: alulra puhafa, rá keményfa hasábok kerüljenek. Jó óra elteltével húzzuk szét az izzó hasábokat, s amint darabokra szétesnek, hosszú nyelű kislapáttal a grillezőbe adagoljuk.
Kiegészítők
A sütést segédeszközök segítségével bonyolítjuk, melyek megkönnyítik a munkát:
Két vagy háromágú húsvilla, mellyel szúrni, forgatni tudjuk a húsokat.
Kétszárú húsfogó csipesz, mellyel a rostrácson lévő sülteket forgatni tudjuk.
Keverő falapát, mellyel a rostsütő lapon piruló zöldségféléket kavargathatjuk.
Lyukacsos lapos fémkanál, melynek segítségével tálaljuk a zöldségeket.
Parázscsipesz, mellyel a parázshoz tudunk nyúlni, igazítás céljából.
Serpenyő: Lapos nyeles peremes teflon edény a mártások, szószok, esetleg raguk, elkészítésére szolgál.
Rostsütő lap: Sima felületű tepsi szerű és újnyi peremmel készül. Leggyakrabban a szaftos húsokat és zöldségféleségeket sütjük, azért hogy az ízanyagok, a húsnedvek, fűszerek, zöldség szaftok megmaradjanak.
Rostrács. A felülete kiosztott párhuzamos, vagy kocka alakú fém rács A kiosztás sűrűsége változó. A rácson sütött ételeket közvetlenül éri a hő így gyorsabban készülnek el.
Rostsütő lap, rács: Mindkettő rozsdamentes acélból készüljön, és a rostsütés elengedhetetlen kelléke.
Hova tegyük az ételeket?
A kerti parti asztala a legfontosabb.
- Az asztal legyen elegendő méretű ahhoz, hogy minden elférjen rajta ! - Az asztal legyen stabil, hogy elbírja a rápakolt mennyiséget és ne dőljön össze, ha egy kapatosabb vendég nekibillen.
- Az asztal lába ne fúródjon bele a fűbe. Gondoskodni kell a lábai aládeszkázásához.
-A kerti mulatságon nagyon praktikusak a fából készült dolgok: kisteknő, fakanál, favilla, stb. az asztal díszítéséhez.
- Nagyon jól mutatnak a különleges "ehető" edényekben tálalt ételek a grill partin.
Az asztalra tehetünk egy-két rusztikus díszítőelemet, amely tovább fokozza a hangulatot.
Ilyen díszek lehetnek például egy faszenes vasaló, rézmozsár, egy fűzér paprika, vagy fokhagyma stb. Arra azonban ügyelnünk kell, hogy ne legyen giccses, ne vigyük túlzásba a "népies" elemeket.
Különleges edények?
Cipóban tálalt gulyásleves
A cipónak levágjuk a tetejét, kikaparjuk a belsejét (zsemlemorzsa stb. készülhet belőle) és egy tányérra tesszük. Megtöltjük a forró gulyással és visszarakjuk rá a kalapot.
- Mondhatjuk: eb aki az edényét meg nem eszi!
|